Közzétételről szóló tájékoztatás főbb pontjai:

1. Jogszabályi háttér

2. Közzétételi – és egyben letétbehelyezési – kötelezettség és határidők

3. Közzététel – és egyben letétbehelyezés – módja

4. Közzététel – és egyben letétbehelyezés – általános feltételei és technikai követelményei

5. Közzétételi – és egyben letétbehelyezési – kötelezettség ellenőrzése

6. Közzétett – és egyben letétbehelyezett – beadványok módosítása/javítása

1. Jogszabályi háttér

• a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.)

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.)

• az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

2. Közzétételi – és egyben letétbehelyezési – kötelezettségek és határidők

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy – tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben írtakra – a honlapon közölt kötelezettségek és határidők tájékoztató jellegűek, bíróságra, vagy más hatóságra nézve kötelező ereje nincs. A Céginformációs Szolgálat kizárólag a közzététel – és egyben letétbehelyezés – céljából a cégek által megküldött beadványok technikai közzétételében működik közre.

Számvitel témakörében, az ügyfelek közvetlen megkeresésére, a mindenkori számviteli szabályozásért felelős miniszter (Pénzügyminisztérium Számviteli Felügyeleti Főosztály szamvitel[kukac]pm.gov.hu) szakmai véleményt alakít ki, állásfoglalást készít.

2.1. Általános üzleti évet záró beszámoló (60 nap / 5 hónap / 6 hónap)

A vállalkozó típusára a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidőnek megfelelően kell közzétenni és egyben letétbe helyezni.

2.2. Előtársasági üzleti évet záró beszámoló (3 hónap)

A jogelőd nélkül alapított vállalkozó, a beszámoló közzétételi kötelezettségnek a cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.

Nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve arra a választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.
[Sztv. 135. § (1)-(6)]

2.3. Végelszámolási eljárás során

2.3.1. Végelszámolás miatti tevékenységet záró beszámoló (30 nap)

A tevékenységet lezáró beszámolót a gazdálkodó a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül köteles benyújtani közzététel és letétbehelyezés céljából a Céginformációs Szolgálat részére.
[72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § (4)]

2.3.2 Végelszámolás alatti üzleti évet záró beszámoló (5 hónap / legfeljebb 60 nap)

A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámolót a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell a Céginformációs Szolgálat részére közzététel és a letétbehelyezés céljából benyújtani.
[72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 5. § (6)]

A végelszámolást záró beszámoló letétbehelyezésével és közzétételével egyidejűleg – a végelszámolást záró beszámoló mérlegforduló napját követő 60 napon belül – esedékessé válik azon beszámolók letétbehelyezése és közzététele is, amelyekre a vonatkozó határidő a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján még nem jár le.
[72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. § (6a)]

2.3.3. Végelszámolást záró beszámoló (60 nap / 5 hónap / 30 nap)

A gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 60 napon belül végelszámolási időszakot lezáró beszámolót kell közzététel és letétbehelyezés céljából a Céginformációs Szolgálathoz benyújtani.
[72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. § (6)]

Amennyiben a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve a végelszámolás megszüntetéséről és a gazdálkodó működésének továbbfolytatásáról dönt – a végelszámolást lezáró – számviteli beszámolót a végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontját – mint mérlegfordulónapot – követő ötödik hónap utolsó napjáig kell közzétennie.

Továbbá amennyiben a végelszámolás felszámolásba vagy kényszertörlésbe megy át, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napot – mint mérlegfordulónapot – követő 30 napon belül a számviteli törvény 153-154/B. §-a, valamint a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.
[72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 6. § (4)]

2.4. Kényszertörlés

2.4.1. Kényszertörlés miatti tevékenységet záró beszámoló (30 nap)

Az üzleti év a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. A kényszertörlés miatti tevékenységet záró számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.
[Sztv. 11. § (10), Ctv. 117/A. § (3)]

Amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, a kényszertörlési eljárás befejezésének időpontjával, mint mérlegfordulónappal elkészített számviteli törvény szerinti beszámoló egy tekintet alá esik a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § szerinti felszámolás miatti tevékenységet lezáró beszámolóval, arra alkalmazni kell a 3. §-ban foglaltakat. Erre való tekintettel a gazdálkodó szervezet – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – a tevékenységet lezáró beszámolóra vonatkozó, a Sztv. 153-154. §-ában és 154/B. §-ában meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles eleget tenni.
[225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3/A. §]

2.4.2. Kényszertörlési eljárást záró beszámoló

A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.
[Sztv. 11. § (11)]

2.5. Felszámolási eljárás során

2.5.1. Felszámolás miatti tevékenységet záró beszámoló (30 nap)

A tevékenységet lezáró beszámolót a gazdálkodó szervezet, a mérleg fordulónapját követő 30 napon belül köteles a Céginformációs Szolgálat részére közzététel és letétbehelyezés céljából benyújtani.
[225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (4)]

2.5.2. Tevékenység továbbfolytatása miatti felszámolási zárómérleg (30 nap)

Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás – adós megszűnése nélküli – befejezéséről. A felszámoló egyezségkötés esetén a Cstv. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontban elkészíti a Cstv. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti – a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó – felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást. Vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit – a felszámolás befejezésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozóan – lezárja. A felszámoló a felszámolási zárómérleget köteles a Sztv. 153-154. §-ában és 154/B. §-ában meghatározottak szerint letétbe helyezni és közzétenni az egyezségkötést követő 30 napon belül.
[225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § (1)-(2)]

2.6. Átalakulás miatti üzleti évet záró beszámoló (90 nap)

Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan. Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság az átalakulás napját követő 90 napon belül köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a Sztv. szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni.
[Sztv. 141. § (1), (3)]

2.7. Devizanem áttérés miatti üzleti évet záró beszámoló

A vállalkozó az áttérés előtti pénznemben készített beszámolóját, az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles közzététel és letétbehelyezés céljából a Céginformációs Szolgálat számára benyújtani.
[Sztv. 145. § (4)]

2.8. Adónem áttérés miatti üzleti évet záró beszámoló (5 hónap)

A kisvállalati adó (KIVA) szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Sztv. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.
[2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)]

2.9. Üzletrész átruházás miatti közbenső mérleg

A cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 3 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Az állami adóhatóság jelzése esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített Sztv. szerinti közbenső mérleg Ctv. 18-19. § szerinti benyújtására.
[Ctv. 61/B. §]

2.10. 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő közzététel

Az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) értelmében, a tagállami nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (ún. BRIS rendszer) keresztül, a magyar gazdasági társaság külföldön alapított fióktelepét bejegyző hatóság/bíróság részére meg kell küldeni a magyar cég számviteli beszámolóját, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelep esetén fogadni kell a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját. Ezen utóbbi esetben a külföldi vállalkozás számviteli beszámolója a közzétett beszámolók oldalon, a magyarországi fióktelepének adataira szűrve ismerhető meg, illetve tölthető le.

3. Közzététel – és egyben letétbehelyezés – módja

A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a Sztv. 153-154/A. §-okban foglalt – a Céginformációs Szolgálatnál történő – letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségét kizárólag elektronikus úton teljesítheti.

A közzétételi és egyben letétbehelyezési kötelezettségét az arra kötelezett – beszámolási időszaktól függetlenül – kizárólag a Személyre szabott Ügyintézési Felületről (SZÜF) elérhető, az Elektronikus Beszámoló Portálon lévő Online Beszámoló és űrlapkitöltő Rendszeren (OBR) keresztül teljesítheti.

4. Közzététel – és egyben letétbehelyezés – általános feltételei és technikai követelményei

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Sztv. szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése során érdemes körültekintően eljárni, megbízható személyt megbízni az elkészítésével, illetve a közzétételével tekintettel arra, hogy a hibás, téves vagy szándékosan félrevezető közzététel negatív következményekkel járhat mind jogi és mind gazdasági szempontból.

Az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldással azonosított ügyfél számára érhető el.

Az elektronikus azonosítás, azaz a bejelentkezés az alábbi elektronikus azonosítási szolgáltatásokkal történhet

• Ügyfélkapu (ügyfélkapus azonosítás vagy ÜK) – Mi az Ügyfélkapu?, Regisztráció, Aktiválás
• Részleges Kódú Telefonos Azonosítás (Telefonos Azonosítás vagy RKTA) – Telefonos azonosító igénylése
• eSzemélyi azonosítás (Tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy eSZIG) – eSzemélyi okmány igénylése

Az OBR-en keresztül beadvány (beszámoló, illetve mérleg) kizárólag olyan KAÜ által azonosított felhasználóval nyújtható be, aki az adott cég hivatalos elektronikus elérhetőségéhez hozzáféréssel rendelkezik.

A Cégkapu, valamint Hivatali tárhelyről történő dokumentumküldéshez arra van szükség, hogy az adott cég tárhelyéhez kapcsolattartói (cégkapumegbízotti/felhatalmazott képviselői) vagy ügykezelői (cégkapumegbízott által – a tarhely.gov.hu oldalon – beállított ügyintézői/további felhasználói) jogosultsággal rendelkezzen.

A gazdálkodó szervezetek 2018. január 1-je óta a hivatalos elektronikus elérhetőségen keresztül kötelesek az elektronikus ügyintézésre.

Az OBR jellemzője, hogy valamennyi a jogszabályokban meghatározott típusú nyomtatványok online érhetőek el, ezáltal a beszámolók és mérlegek közzétételéhez nincsen szükség speciális programok (ÁNYK, JAVA) telepítésére, folyamatos frissítésére, továbbá mindig a legfrissebb űrlap tölthető ki, anélkül, hogy erre külön figyelmet kellene fordítani.

A fentieken túl ügyeljen a beadványok közzététel és egyben letétbehelyezés szempontjából kötelező mellékletei (pl. kiegészítő melléklet, adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat) csatolása során az alábbiakra:

• A dokumentum formátuma kizárólag PDF lehet. Az előállításuk során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. Szkennelés útján TILOS előállítani a beadványok mellékletét. [Ctv. 18. § (1)]
• A mellékletek teljes mérete nem haladhatja meg a 20 MB-ot.
• A mellékletek ne tartalmazzanak üres oldalakat.
• A mellékletek elnevezése különböző legyen. Javasoljuk, hogy a PDF fájlok elnevezésénél különleges karaktereket ne használjon. Célszerű „beszédes” elnevezéseket használni (például: xy_kft_ kiegeszito_melleklet_2018), így elkerülhető, hogy téves mellékletet (pl. másik cégét, vagy az adott cég egy korábbi évi dokumentumát) csatoljon be.

A PDF előállítással kapcsolatban bővebb tájékoztatást a PDF előállítás segédlet menüpontban talál.

A weboldal megfelelő megjelenítéséhez és működéséhez a

• Google Chrome
• Microsoft Edge
• Mozilla Firefox

böngészők mindenkori legfrissebb verziója szükséges.

A weboldal mobil eszközökön történő használata nem támogatott.

5. Közzétételi – és egyben letétbehelyezési – kötelezettség ellenőrzése

A Céginformációs Szolgálat jelen honlapon keresztül biztosítja a cégek által közzététel és letétbe helyezés céljából informatikailag helyesen megküldött beadványokba való ingyenes betekintést. A beadványok cégnév, cégjegyzékszám, illetőleg adószám megadásával, keresőprogram segítségével ismerhetőek meg.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Céginformációs Szolgálat nem vállal felelősséget a honlapon megjelent, a cégek által megküldött beadványok tartalmáért, kizárólag azok technikai közzétételében működik közre. A beszámolók közzétételi és egyben letétbehelyezési kötelezettségét az adóhatóság ellenőrzi. Amennyiben hitelezői érdekeket sértő, jogszabály ellenes közzétételt észlel, úgy az állami adóhatósághoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal regionális bűnügyi igazgatóságaihoz) fordulhat.

Az adott cég a beküldés tényét, a honlapon történő ellenőrzésen felül, a hivatalos elektronikus elérhetőségre érkező értesítésekkel is nyomon tudja követni.

Az első két automatikus üzenetet a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (központi rendszer, KR) küld a feladó részére.

Az első automatikus üzenet (Feladási igazolás), hogy a beszámoló továbbításra került a Céginformációs Szolgálat beszámolókat fogadó hivatali kapujára (a CEGINFO elektronikus tárhelyére).

A második automatikus üzenet (Letöltési igazolás), amely azt igazolja, hogy a Céginformációs Szolgálat megkezdte a beadvány automatikus feldolgozását.

A harmadik elektronikus üzenetet („Tájékoztatás BEFOGADOTT beadványról” vagy „Tájékoztatás ELUTASÍTOTT beadványról”) a Céginformációs Szolgálat küldi, amely az informatikai ellenőrzés eredményéről – a beszámoló közzétételéről, vagy azt meghiúsító hibáról és annak lehetséges javításáról – küld tájékoztatást.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben az első – a központi rendszer által küldött – Feladási igazolás sem érkezik meg, úgy valószínűsíthetően nem sikerült az elküldés. Amennyiben „Tájékoztatás ELUTASÍTOTT beadványról” tárggyal érkezik üzenet – az üzenetben jelzett hibák kijavítása után – ismételten küldje meg a beadványt részünkre.

6. Közzétett – és egyben letétbehelyezett – beadványok módosítása/javítása

6.1. Beszámolók cseréje/javítása

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az elfogadott és közzétételre került beszámolók sem egészben, sem részben nem cserélhetőek azonban,

• passziválásra a beszámoló benyújtását követő egy éven belül egy alkalommal jogszabályi lehetőség van, amennyiben

  • a közzétett beszámoló nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló,
  • az Alaptörvény 53. cikke, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-a szerinti veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörbe tartozó ügyekben– ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – a jogi személy ügyvezetése döntsön, és e döntéseknek a jogi személy döntéshozó szerve általi utólagos felülvizsgálatát vagy jóváhagyását jogszabály lehetővé teszi és a legfőbb szerv ez alapján a közzétett beszámolót felülvizsgálja és azt más tartalommal fogadja el.

  A beszámoló passzív státuszba helyezése céljából a cég cégbíróságon bejegyzett cégképviseletre jogosultjának a fentiek megvalósulását a közzétételtől számított egy éven belül le kell nyilatkoznia a Céginformációs Szolgálat részére, az elfogadott beszámoló közzététele előtt, tudomásul véve az esetleges határidőn túli közzététel és egyben letétbehelyezés jogszabályi következményeit.

  A nyilatkozat birtokában a cég a passzív státuszba helyezést az Online Beszámoló és űrlapkitöltő Rendszerben tudja megtenni, úgy hogy a helyes adatokat tartalmazó beszámoló adatainak kitöltése közben a rendszer automatikusan érzékeli az átfedő beszámolási időszak meglétét és erre külön felugró ablakban figyelmezteti a felhasználót, aki ekkor a korábban közzétett beszámolót/beszámolókat megjelölheti passziválásra, azonban a tényleges passziválás az űrlap által elvárt valamennyi adat megadását követően, az elfogadott adatokat tartalmazó beszámoló beküldésével egy időben történik meg. A passzív státuszú beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad.
  [11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (7)-(7b)]

• amennyiben a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek meg a cég cégjegyzékének adataival (ezáltal a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik) a Céginformációs Szolgálat észrevételének kiváltására – az Elérhetőségek menüpontban feltüntetett e-mailben elektronikus aláírással, illetve postai utón – szabad szövegezésű írásbeli megkereséssel van lehetőség.
  [11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (5)]

• amennyiben a beszámoló készítése során számviteli hibát vétettek azt a Sztv. szabályai szerint a könyvelésben szükséges helyesbíteni és annak tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban feltüntetni. Számvitel témakörében, az ügyfelek közvetlen megkeresésére, a mindenkori számviteli szabályozásért felelős miniszter (Pénzügyminisztérium Számviteli Felügyeleti Főosztály szamvitel[kukac]pm.gov.hu) szakmai véleményt alakít ki, állásfoglalást készít.
  [11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (6) és (9)]

Az eltávolítást, vagy passziválást követően a határidőn túli beszámoló közzététele adóhatósági mulasztási bírságot vonhat maga után, illetve a hitelezői érdekeket sértő, jogszabályellenes közzététel miatt nyomozás indulhat.

6.2. Mérlegek cseréje/javítása

A mérlegek (Közbenső mérleg, Felszámolási záró mérleg) kizárólag a Sztv. szabályai szerint javíthatóak, azok utólagos módosítására cseréjére – a fentiektől eltérően – nincs lehetőség.

6.3. Beszámoló és mérlegek csatolmányainak cseréje – Független könyvvizsgálói jelentés cseréje

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (8) bekezdésében foglalt kivételével a cégek által közzétett beadványokban csatolmány cseréjére nincs lehetőség.

Amennyiben a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által kibocsátott független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról rendelkezik, a cég – elektronikus, az OBR-en előterjesztett – kérelmére a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló nyilatkozatot és az ismételt független könyvvizsgálói jelentést a Céginformációs Szolgálat közzéteszi. A kérelemhez mellékelni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló határozatát.
[11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (8)]